uniós kifizetés

Rengeteg pénz tart Magyarország felé - Mit kezdünk vele?

A 2007-2020 közötti két uniós ciklusban Magyarország kapja messze a legtöbb EU-támogatást a saját gazdaságának méretéhez képest, a tavalyi GDP-jének összesen 45 százalékát - mutat rá pénteken kiadott országelemzésében a Nemzetközi Valutaalap. Miközben már a 2007-2015 közötti időszakban is kiugróan sok uniós pénzt kaptunk, mégis inkább romlottak a versenyképességi mutatóink a régiós versenytársakhoz képest, így valami nagyon nem volt rendben a pénzfelhasználás hatékonysága körül. Az IMF két beszédes ábrája arra is rámutat, hogy hol lehettek a gondok. Azt a kormány is többször elismerte, hogy a hatékony felhasználás helyett a teljeskörű pénzlehíváson volt a hangsúly, de hogy ez jó volt-e így és miben lesz-e változás, jövő hétfőn lesz alkalmuk megbeszélni a parlamenti képviselőknek. Orbán Viktor kormányfő ugyanis "nyílt és építő jellegű" parlamenti vitanapot kezdeményezett "a 2007-2013 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról" címmel.

Brutális retorziót tervez a kormány a csúszó EU-projektekkel szemben

Azt a kiemelt uniós projektet, amelynél nem tartják a közbeszerzés kiírásának, vagy a szállítói előleg lehívásának feszes határidejét, törölni fogják az idei éves pályázati menetrendből, azaz 2016-ban nem kapják meg a tervezett forrást - ezt a brutális retorzióval felérő szabályt tartalmazza az a kormányhatározat, ami a legfrissebb Magyar Közlönyben jelent meg. Az új rezsim elindulásáról, a kiemelt uniós projektek felgyorsítási tervéről már tett említést a csütörtöki Kormányinfón Lázár János.

Új EU-pénzek: Brüsszelből még nem kaptunk semmit

Magyarország a 2014-2020-as európai uniós fejlesztési ciklus során még nem kapott Brüsszeltől fejlesztési forrást, a költségvetés terhére ugyanakkor már kifizetett 23 milliárd forintot a kormány a győztes pályázóknak. A lehívások az év második felében indulhatnak meg több több száz milliárd forintos nagyságrendben - írja a keddi számában a Magyar Nemzet.

Beleremeg a magyar állam a kormány rendkívüli tervébe

A kormány többször megerősített, rendkívül felpörgetett EU-s pályázati kifizetési tervének súlyos következményei lennének 2019-ig a magyar államháztartási hiányra és így az államadósság pályára - derül ki a Portfolio átfogó elemzéséből. Egyszerűbb megközelítésünk szerint 2018-2019-ben 6-7% körüli GDP-arányos államháztartási hiány adódna kizárólag abból, hogy az itthon felpörgetett kifizetésekkel nem tud lépést tartani Brüsszel. Az összetett megközelítésünkkel ez várhatóan "csak" 3-5% között alakulna. Az EU-pályázatokhoz kapcsolódó "olló" szétnyílása már tavaly is jókora nehézségeket okozott az állami büdzsé finanszírozásában, de a jelek szerint az csak a bemelegítés volt. Mindez új megvilágításba helyezi azt is, hogy eddig miért vonakodtak felminősíteni Magyarországot a hitelminősítők, és egyúttal jobban érthető a kormány minap bedobott ötlete a nullás költségvetésről, illetve a minél alacsonyabb deficitről.

Elemzésünk főbb üzenetei:

• A gyors itthoni és a lassabb brüsszeli kifizetés miatt már idén 2% feletti hiány alakulhat ki
• Az összetett megközelítés szerint 2018-ban közel 5%-os deficitre van kilátás, ami 2019-re 3% közelébe mérséklődhet
• Ezt többlet állampapír kibocsátással kellene megfinanszírozni, de kérdés, hogy kik lesznek nagy tételben a vevők
• A brüsszeli kifizetési korlát és az adósságfinanszírozási következmények módosíthatják, visszafoghatják az itthoni uniós pénzkifizetési terveket.

Keresztbe feküdhet Brüsszel a felpörgetett magyar pénzkifizetési tervnek

Borítékolható, hogy az Európai Bizottság beleköt majd a legújabb magyar EU-s pályáztatási módszerbe, a tömbösített pályázati meghirdetésbe, illetve bizonyára lesznek kérdései az Európában példátlanul magas, 50%-os pályázati előleg témájában is - mutat rá saját brüsszeli, illetve hazai szakértői forrásai alapján a HVG mai száma. A lap szerint az új uniós elektronikus pályázatkezelői rendszer (EPTK) fejlesztése legalább nyárig eltart, így addig nem is kaphatja meg az uniós szervektől az akkreditálást.

A magyar korrupció továbbra is aggasztja az Európai Bizottságot

Az Európai Bizottság (EB) által kiadott Magyarországról szóló legfrissebb országjelentés szerint a közigazgatási, a közegészségügyi, illetve a közbeszerzési korrupció továbbra is aggodalomra ad okot. A jelentés kimondja: a közbeszerzések terén továbbra is problémát okoz Magyarországon a verseny és az átláthatóság biztosítása. A hazánknak folyósított uniós források felfüggesztésének veszélye nem múlt el. Magyarország korlátozott haladást ért el az 5. országspecifikus tanácsi ajánlás végrehajtásában - olvashatjuk az EB jelentésében.

Pontosít a Miniszterelnökség: még csak 11 milliárdnál jár az EU-s kifizetés

A 2014-2020-as uniós ciklus terhére idén eddig mindössze 10,7 milliárd forintnyi uniós támogatást fizetett ki Magyarország a nyertes projektekre - tájékoztatta ma délután a Miniszterelnökség Sajtóosztálya a Portfolio-t.

Lázár: az EU-pénzekkel akarunk nagy lendületet 2018-2019-re

Az uniós pénzek elosztását szolgáltatásnak tekinti a kormány és nem az a lényeg a mostani uniós költségvetési ciklusban, hogy az állam kihelyezze az uniós forrásokat, hanem az, hogy jól helyezze ki azokat - többek között ezeket hangsúlyozta Lázár János egy hétfői szakmai egyeztetés előtt. A Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentése szerint a kormány az a célja, hogy 2018-2019-re nagy lendületet adjon az európai uniós forrásokkal a magyar gazdaságnak. Ahhoz, hogy ezt el lehessen érni, megfelelő pályázati kiírások kellenek és éppen ezért tartanak szakmai egyeztetéseket, mert a cél az, hogy a 7 évre járó keretet 2019 elejéig ki tudja fizetni a kormány.

Itthon gáncsolhatják el Lázár rendkívüli tervét

"Közlik veled, hogy indulsz a lóversenyen, de a futam előtt levágják a lábad" - érzékeltette az államapparátus zavarát a Figyelő egyik beszélgetőpartnere a Lázár János miniszter által minap bejelentett 2048 milliárdos uniós támogatás kifizetési cél kapcsán, amelyről múlt héten kormányhatározat is született. A hetilap körképe több példát említve rámutat, hogy nem Brüsszel, hanem sokkal inkább az itthoni folyamatok jelenthetik akadályát a felpörgetett uniós támogatás-kifizetési célnak.

Durva csomag jött a rendkívüli Lázár-bejelentés eléréséhez

Eddig is tudtuk, hogy óriási a nyomás a magyar államigazgatáson, hogy idén minél több uniós támogatást fizessen ki, elkerülve a jelentős gazdasági növekedés-lassulást, de egy most megjelent kormányzati intézkedéscsomag módszerei alapján ez még egyértelműbb. Tucatnyi, egy-két esetben valóban durva, intézkedést hozott ugyanis a kormány, amelyek mind-mind azt szolgálják, hogy idén elérhetővé váljon a Lázár János által minap bejelentett 2048 milliárd forintnyi idei kifizetési cél. Az, hogy ez valóban sikerül-e, nagyban múlik a következő hónapokbeli intézményrendszeri koordináció szorosságán, hiszen például a kormány több tucat állami intézményt is meg akar szüntetni, amelyeknek idénre még uniós pénzt is szánt. Az biztos, hogy az állami fejlesztéspolitikai dolgozók egész évben megfeszített munkára számíthatnak, de az, hogy végül 12, vagy "csak" 4 havi bónuszt kapnak majd, nem feltétlenül rajtuk múlik.

Itt a reakció Lázár rendkívüli bejelentésére

A következő éveket alapvetően befolyásoló, valóban nagy horderejű bejelentést tett múlt csütörtökön Lázár János az EU-pénzek 2019 elejére történő kifizetési céljáról - értettek egyet a Portfolio körképében részt vevő uniós pályázati szakértők. Többen meglehetősen karakteres véleményt fogalmaztak meg a következő évekbeli gazdaságélénkítés szándékáról, illetve az emiatt várható tartósan megfeszített munkáról, de többen aggályaiknak adtak hangot, hogy 2019 után mi várhat a magyar gazdaságra és a pályázókra. Több szakértő szerint a hatalmas kormányzati nyomás a pályázatok kiírására, illetve a pénzek kifizetésére a hatékonyság és a szakmaiság rovására is mehet. Az alábbiakban abc-sorrendben mutatjuk be a ma kora délutánig beérkezett szakértői válaszokat arra, hogy ki mit szól az idénre 2048 milliárd forintra rögzített uniós támogatás kifizetési célhoz, az ehhez társított egy éves államigazgatási bónuszhoz és a 3 év alatt kifizetendő összes EU-támogatáshoz.

Szép csendben még kifizettek 15 milliárdnyi uniós támogatást

Bár január elején levették a kormány hivatalos pályázati oldalának címlapjáról a 2007-2013-as uniós támogatások kifizetési számlálóját, az elmúlt két hétben szép csendben még mintegy 15 milliárd forinttal tovább pörgött az összeg - figyelt fel a Portfolio az érdekes esetre. A legnagyobb részt ezekből társadalmi infrastruktúra-projektekre fizették ki gyors összesítésünk alapján.

Lázár-bejelentés: nehéz lesz, de megugorható

Nem lesz könnyű, viszont nehéz lesz, de összességében megugorható - így foglalta össze álláspontját a Portfolionak Krisán László azzal a csütörtöki kormánydöntéssel kapcsolatban, hogy 2019 elejére ki szeretné fizetni a kabinet a mostani EU-ciklus összes támogatását. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója teljes mértékben támogatja ezt a döntést, hiszen szerinte senki nem kényszerít bennünket arra, hogy a 2014-2020-as ciklus pénzeit csak 7 évre elnyújtva lehet kifizetni. Ráadásul a felpörgetett kifizetéssel elkerülhető lenne az előző ciklus végén kialakult nagy rohanás is - tette hozzá

Rendkívüli bejelentést tett Lázár! (2.)

A kormány a mai ülésén úgy határozott, hogy idén az uniós támogatások kifizetési célját 2048 milliárd forintban határozza meg, és ha ez sikerül, az ebben a munkában részt vevő államigazgatási kollégák 12 havi célprémiumot fognak megkapni - jelentette be a mai Kormányinfó tájékoztatón Lázár János. A Miniszterelnökség vezetőjének talán ennél is nagyobb horderejű bejelentése az, hogy szavai szerint 2018 végére-2019 elejére az összes 2014-2020-as uniós pénzt ki szeretné fizetni a kormány a pályázóknak. Ez még a Portfolio által ősszel kalkulált legambiciózusabb kifizetési forgatókönyvnél is intenzívebb kifizetési pályát jelent.

Mire költöttünk másfél év alatt 3300 milliárdnyi EU-támogatást?

A Portfolio Uniós források rovatának indulása, azaz 2014 augusztusa óta kereken 3300 milliárd forintnyi uniós támogatást fizettek ki a magyar hatóságok, amelynek 60 százaléka mindössze két nagy Operatív Programhoz kötődik - derül ki rövid összegzésünkből. Ezzel párhuzamosan a vállalkozói réteg számára közvetlenül is érzékelt pályázati források mindössze 255 milliárd forinttal emelkedtek, így nem véletlen, hogy sokan úgy is ínséges időket éltek meg az EU-pénzek terén, hogy közben tényleg ömlött a gazdaságba a támogatás. De hova mentek ezek a pénzek? Alább ezt mutatjuk be röviden.

Tarolt a közép-magyarországi régió az EU-pénzek elnyerésében (2.)

A 2007-2013-as uniós ciklus nyertese egyértelműen az egyébként is legtehetősebb közép-magyarországi régió volt, hiszen a támogatások közel 32%-át nyerte el, noha eredetileg csak 8%-ot terveztek neki - mutat rá terjedelmes hétvégi körképében a Népszabadság, igaz a kiindulási alap nem helytálló. A lap szerint éppen az ellenkezője történt az elmúlt években annak, mint ami az uniós kohéziós politika fő célkitűzése lett volna, nevezetesen a gyengébbek, leszakadók támogatása. A cikk azokat a tényezőket is megemlíti, amelyek ezen jelentős eltérés mögött meghúzódnak, így a vidéki térségek cégeinek gyengébb tőkehelyzete, óvatosabb hozzáállása a pályázatok kötelező vállalásaihoz, valamint a sokkal kevesebb vidéki kutatóhely. Arról viszont nem tesz említést a cikk, hogy menetközben elérte az országot a 2008-2009-es gazdasági és pénzügyi válság is, ami a forrásfelhasználás arányaira is jelentősen rányomhatta a bélyegét.

Kiugró teljesítménnyel indul a végső csatába Magyarország

Azzal, hogy az uniós támogatások kifizetési számlálója tavaly év végén 9194 milliárd forinton állt meg, és így a 7 évre járó keret mintegy 106 százalékát fizettük ki, Magyarország kiugró teljesítménnyel vág neki a következő bő egy évben zajló pénzügyi zárási folyamatnak. Ez amellett, hogy nagy esélyt ad nekünk a 2007-2013-ra járó források 100%-ának lekötésére, egyúttal nem jár érdemi államháztartási hiánykockázattal sem. Ehhez képest régiós versenytársainknál olykor megdöbbentő méretű és csaknem biztos uniós forrásvesztés mutatkozik. Bár a napokban meglepő magyar államháztartási számokat is megtudtunk, azt kijelenthetjük: távolról sem beszélhetünk év végi pénzszórásról.

Itt a vége! Elképesztő eredményt ért el Magyarország

Minden idők harmadik legnagyobb havi uniós pályázati kifizetését teljesítette 2015 decemberében a magyarországi intézményrendszer - derül ki a Portfolio szokásos hónap eleji összesítéséből. A 284 milliárd forintos összeg azt jelenti, hogy az egész tavalyi év során 2329 milliárdos nettó kifizetés teljesült, ami még a rendkívül magas hivatalos célt is közel 100 milliárddal meghaladta és természetesen új éves történelmi csúcsnak számít. Könnyen lehet, hogy az év végén nagyon meglódult kifizetési számlálónak köze volt ahhoz, hogy extrém jól alakultak a harmadik negyedévben az államháztartási folyamatok, így volt költségvetési mozgástér arra, hogy elvileg az EU, gyakorlatilag a magyar kassza terhére költsük a pénzt. Mindezek alapján nagyon valószínű, hogy akiket érint, a maximális bónusz kapják meg a bizonyára megfeszített második félévi munkájuk alapján.

Kockázatos, de nem lehetetlen - Óriási finanszírozási kihívás előtt Magyarország

A 2016-os év nagy kihívása az, hogy meg lehet-e ismételni a tavalyi rendkívül magas uniós forráskifizetést, miközben a jegybank Növekedési Hitelprogramja már a kivezetési fázisba lép - mutatott rá a Portfolio-nak adott évértékelő interjújában Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint kulcsfontosságú a nagyfokú kifizetés-lassulás elkerülésében az, hogy az uniós pályázatokat, illetve azok menetrendjét minél gyorsabban hirdessék meg, illetve utóbbihoz ragaszkodjon is az intézményrendszer. Sok múlik meglátása szerint a sikerben azon, hogy a pályázati bürokráciát mennyire lehet visszanyesni, illetve azon, hogy a bő 700 milliárdnyi visszatérítendő EU-pénzek elosztási hálózata mikorra tud felállni. Krisán ezen források kiközvetítésében felajánlotta az intézmény széleskörű tapasztalatait, és felvetette azt is, hogy a nagy keretösszeg miatt érdemes lenne megfontolni a pénz egy részének átcsoportosítását és azt már most kezdeményezni Brüsszelben. A vezérigazgató számos további fejlesztéspolitikai javaslatot is megfogalmazott, illetve úgy látja, hogy kidobott EU-pénzt jelent a Szabad Vállalkozási Zónákbeli fejlesztések támogatása.

Újabb elképesztő határt lépett át az EU-s pénzek kifizetése

December 10-én még csak a kerek 9000 milliárdos, ma pedig már a 9100 milliárd forintos határt is átlépte az uniós támogatások kifizetési számlálója. Elképesztő sebességgel pörög tehát a számláló, hiszen december elseje óta 190 milliárddal ugrott meg, év eleje óta pedig 2235 milliárdos az elmozdulás mértéke. Több oka is van annak, hogy ez a hatalmas ütem valószínűleg nem megy a magyar államháztartás rovására.